Ha fizetünk egy szolgáltatásért, nyilvánvalóan elvárjuk, hogy a megrendelt szolgáltatásokat hibamentesen kapjuk meg. Ezért aztán több fordítóiroda is „tökéletes helyesírással”, ill. „nyelvi helyességgel” készített angol szakfordításokat hirdet. Nyilván nem vonható kétségbe, hogy számos komoly fordítóiroda mindent megtesz a nyelvi minőség biztosítása érdekében. Manapság, az automatikus helyesírásellenőrző programok és bővítmények világában, – melyek vörös vonallal teszik jól láthatóvá a gépelési hibákat, – az egyértelmű elgépelések és vitathatatlan helyesírási hibák természetesen elfogadhatatlanok, különösen akkor, ha a szövegek szakfordítótól származnak. Mégis, mi a probléma azzal, ha valaki tökéletes angol helyesírású angol fordításokat kínál?
Nos, az első és legfontosabb probléma az, hogy ez a kifejezés, ti. „tökéletes angol helyesírás”, nem létezik. Miért? Egyfelől természetesen jelentős földrajzi eltérésekkel találjuk szemben magunkat. A helyesírási szabályok és elvárások eltérőek az egyes angol nyelvterületeken. Más írásmóddal és szabályokkal találkozunk például Angliában, Írországban és az Egyesült Államokban. De még helyi eltérések is lehetnek egy adott országon belül.
Ezek a földrajzi eltérések azonban még meglehetősen jól behatárolhatók és természetesen lehet rendelni angol fordításokat brit, amerikai vagy akár ausztrál helyesírással, annak függvényében, hogy mely piacokra szánjuk a fordításokat. Nyilván mindenki, aki egy kicsit is beszél angolul, ismeri az olyan helyesírásbeli eltéréseket a brit és az amerikai angol nyelvi változatok között, mint pl. az „-er” és „-re” végződések olyan szavakban, mint a „theatre/theater”, „centre/centre” stb. Megemlíthetők olyan jelenségek is, mint amelyek például a „colour/color”, „neighbour/neighbor” eseteiben fennálnak. Tartalmi különbségek is megjelennek, mint például a „garbage/rubish”, „shop/store”, de akár jelentésbeli különbségek is, mint például a „first floor”, ami Amerikában a földszint, az Egyesült Királyságban viszont az első emelet. (Csak érdekességképpen: a földszintet Angliában „ground floor” megnevezéssel illetik.
Ennél azonban nagyobb gondot okoz, hogy az egyes országokon belül sincs konszenzus arról, hogy egy adott szó vagy kifejezés miként írandó, avagy milyen szabályok alkalmazandók például vesszők, kötőjelek vagy aposztrófok írásakor. Minél mélyebben ásunk a témába, annál több dimenzió nyílik meg előttünk és azt találjuk, hogy még az egyes kreatív szakterületek is más-más szabályokat szabnak meg az angol íráshoz. Más szabályokat alkalmaz az irodalmi könyvírás, mint a tudományos publikációk. Megint más a helyesírás a hírek területein és az üzleti szövegek (például reklámanyagok, üzleti levelezés vagy sajtóközlemények) írása során. Az üzleti, kereskedelmi szövegek írása esetén egyébként általános konszenzus a hírportálok által alkalmazott angol helyesírás használata.
De! Maguk a hírportálok is eltérő irányelveket használnak a szövegek megalkotása során. Amit a New York Times helyesnek ítél meg, azt a Los Angeles Times visszadobja. Több világnézet csatája zajlik az angol helyesírás területén. Ezen harc fő csapatait az Associated Press Stylebook, a The Chicago Manual of Style, a Modern Language Association, az American Psychological Association alkotják, akik különböző szótárakra, mint például a Merriam-Webster’s College Dictionary vagy a Webster’s New World College Dictionary előírásaira és javaslataira hivatkoznak. És a fenti esetek csak az amerikai szervezeteket jelölik. Anglia, Ausztrália, Kanada és más angol nyelvű területek saját irányelvekkel és nyelvi szervezetekkel rendelkeznek.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes sajtóorgánumok is saját szabályokat és preferenciákat határoznak meg, sok esetben teljesen szubjektív alapon. Előfordulhat például, hogy egy birtokot jelölő aposztrófot mindössze azért hagynak el (rendszeresen), mert a szerkesztő optikailag zavarónak találja az aposztrófot a tördelés során. Ugyanez a helyzet állhat fenn kereskedelmi és reklámanyagok fordítása során is, amikor például a vállalati arculat vagy az adott kreatív csoport döntése alapján eltérnek a konvencionális helyesírástól és saját megoldásokat választanak. Gondoljuk itt például a szavakra rövidített és kisbetűs mondatokkal alkotott szlogenekre vagy olyan szójátékokra ahol a szándékos hibának üzenetértéke van.
Az oxfordi vessző esete
Jól szemlélteti a helyzetet az ún. oxfordi vessző esete. Ez tipikus példája a folyamatban lévő nyelvtani és helyesírási vitáknak. Az oxfordi vessző érdekes módon (hiszen Oxford az Egyesült Királyságban van) éppen az amerikai nyelvhasználatban gyakoribb. A Egyesült Királyságban való használata jelentősen szűkebb körű. Röviden összefoglalva arról van szó, hogy háromnál több elemből álló felsorolásoknál minden külön elem közé vesszőt rakunk, még az „és” kötőszó elé is, ill. akkor, ha egyértelműsíteni kívánjuk a mondanivalót. Ellenkező esetben félreérthető tartalmak keletkeznek, melyet az alábbi ábra szemléltet:
Akkor nincs is szükség angol helyesírási ismeretekre?
Mint a fentiekből látható, az angol helyesírás a magyarnál lényegesen rugalmasabban, ill. kevésbé központilag szabályozott. Központi szabályozás, mint például az MTA helyesírási szabályzata vagy a német nyelv esetén a „Duden” az angol nyelv esetében gyakorlatilag nem létezik, és erős földrajzi, szakterületi és stilisztikai eltérések tapasztalhatók.
Jelenti-e ez azt, hogy gyakorlatilag anarchisztikus állapotokra tekinthetünk és mindenki úgy ír angolul, ahogy akar?
Természetesen nem. Léteznek alapvető szabályok, melyek általános érvényűek minden területen, melyek úgymond megkérdőjelezhetetlenek. Ezenfelül komoly értelmezési zavarokat, sőt, félreértéseket okozhat, ha össze-vissza használjuk az írásjeleket és a szabályokat az angol szövegírás során. Ezért fontos a szabályok és lehetőségek pontos ismerete, hogy azokat egy adott szövegben a vonatkozó stilisztikai elvárásoknak megfelelően és egységesen használjuk. Ezen fogalmazási és helyesírási jellemzők márpedig kizárólag tapasztalt angol anyanyelvi fordító bevonásával érhetők el. A fordítási munkálatok során ugyanis lényegesen többről van szó, mint azon cél eléréséről, hogy a szöveg „érthető” legyen a külföldi, talán angol anyanyelvű célközönség számára. Ha a fordítónk nem anyanyelvű vagy nem rendelkezik a megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal és rutinnal, az elkészített angol nyelvű szöveg nagyon összetákolt, mesterséges, sematikus lesz, így pedig az anyanyelvű olvasóközönség számára a tartalom élvezhetetlen, vagy akár értelmezhetetlen lesz. Ez természetesen elsősorban értékesítési és marketinges célokkal készített fordítások esetén jelent különös hátrányt, hiszen a fordításba fektetett költségek akkor térülnek meg, ha a fordítás beváltja a hozzá fűzött reményeket, teljesíti célkitűzéseit és az elkészített szöveg jól érthető, értelmezhető, élvezhető, hangzása természetes és tartalma leköti az olvasó figyelmét, ill. a célpiaci olvasó számára természetesen hangzik.
Értelmezési zavarokhoz vezet az írásjelek nem konzisztens vagy helytelen használata is, mely különösen jogi és műszaki jellegű szövegek esetén vezethet rendkívül költséges félreértésekhez.
Bármilyen céllal is készítünk angol fordításokat, a fordítási folyamatok során mindig ügyelni kell arra, hogy olyan helyesírást alkalmazzon a fordító, mely az adott földrajzi és társadalmi célközönség számára megfelelő és illeszkedik az általuk elvárt sémákba. A angol anyanyelvű célközönség más elvárásokat támaszt egy tudományos publikációval, egy üzleti prezentációval, egy szerződéssel és egy irodalmi olvasmánnyal szemben. A szakfordító feladata ezen elvárások ismerete és teljesítése, a szövegkörnyezet és az adott helyzet értelmezése és a megfelelő szabályzatok alkalmazása az angol fordítás során.
Angol szakfordítások a Translatery fordítóirodától
A Translatery fordítóiroda az angol fordítási folyamatait pontosan a fenti ismérvek és követelményrendszer mentén fejlesztette ki. Az angol fordítási folyamatok központjában a szöveg célkitűzései és a megszólítani kívánt célcsoport elvárásai állnak. Ennek megfelelően történik a szövegezés és a helyesírási szabályok alkalmazása is. A fordítóirodánkkal való együttműködés tehát pontosan akkor nyújt előnyöket, ha többről van szó, mint a szöveg egyszerű „érthetővé tételéről” külföldi közönség számára. A minőségbiztosítási folyamatok során a tiszta nyelvhelyességi faktorokon kívül további szempontokat is figyelembe veszünk, így a helyesírással szemben támasztott, adott szociokulturális, tematikai és földrajzi elvárásokat is.
Forduljon hozzánk bizalommal, ha angol szakfordítót keres.