A szakfordítások során olyan szolgáltatásokról van szó, melyeket nem lehet standardizáltan beárazni. Alapvetően nem válaszolható meg az a kérdés, hogy „mennyibe kerül egy fordítás?”. Számos faktor befolyásolja a végleges árképzést. A helyes és szakértő válasz a fenti kérdésre tehát minden esetben: „attól függ”. És higgye el a T. olvasó, itt nem csapdáról van szó. Egy profi fordítónak valóban több információra van szüksége ahhoz, hogy pontos vagy akár csak hozzávetőleges árat tudjon mondani.
Ebben a posztban betekintést szeretnénk nyújtani a fordítások árazásának hátterébe. Megismerheti, hogy a fordítóirodák és szakfordítók hogyan határozzák meg az árakat. Ezen ismeretanyag birtokában az érdeklődő ügyfélnek lehetősége lesz arra, hogy a jövőben célzottan úgy készítse elő a fordítási projekteket, hogy a legkedvezőbb árazást kapja.
A fordítás árazásának alapjai
Tegyük fel, hogy cégének fordításra van szüksége és ehhez professzionális fordítót vagy fordítóirodát keres. Az első útja nyilván a Google keresőre vezet. Az első találatok között megjelenő szolgáltatóknak ajánlatkéréseket ír. Mivel a tartalom bizalmas, – nem meglepő tulajdonság a vállalati életben –, az anyagokat csak az első kapcsolatfelvétel után kívánja megküldeni. A legtöbb fordító szolgáltató mindenképpen bekéri a fordítandó anyagokat a pontos ajánlat megadásához. Hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor az autójával van valami baj. A szerviz abban az esetben is csak akkor tud árat mondani, ha előtte lehetőségük van annak megtekintésére, hogy mi is a probléma.
Természetesen vállalati anyagok fordítása esetén érthető módon aggályok merülnek fel a szóban forgó dokumentumok bizalmassága tekintetében. Ez külön téma és számos lehetőség rendelkezésre áll a titoktartás megőrzése érdekében.
Nem járható út azonban, ha pusztán a bizalmasság fenntartása okán nem küldjük meg az anyagokat és csak röviden leírjuk, hogy miről is van szó. Olyan kifejezések fordulnak elő, mint „16 oldalnyi műszaki anyagról van szó”. Vagy: „kevés szöveget tartalmazó iratok”. Esetleg: „csak néhány sor”. A fordítási szolgáltatások elszámolásának alapját számszerűen mérhető paraméterek képezik. Így a szavak, leütések vagy standard sorok száma. (Utóbbi német nyelvterületen használatos).
A leütésszám alapján történő elszámolás elsősorban Magyarországon jellemző. Oka talán Magyarország pénznemének értékére vezethető vissza. Értelmezhető, standardizált és konzekvensen ismételhető, forint alapú összegek megállapítása talán leütés alapú elszámolás szerint a legcélravezetőbb. Manapság (2021) a magyarországi szakfordítási árak 2,5 forintos leütési árnál kezdődnek és a nyelvi kombináció és a szöveg jellege függvényében változnak.
A standard sorok használata német nyelvterületre jellemző. Szabványos esetben 55 leütés (szóközzel együtt) tekintendő egy standard sornak, de több iroda 52 leütéses árazást használ. Eredete az írógépes világra vezethető vissza, amikor a sorok nagyjából azonos karakterhosszúságúak voltak, hiszen a betűtípus mérete a vállalati mindennapokban nem volt változtatható.
Hasonló elképzelés a standard oldalak alapján való elszámolás, melyet azonban szinte csak irodalmi fordításokban használnak.
Nemzetközi szinten a legelterjedtebb elszámolási mód a szavak alapján történő elszámolás. Ez különösen az euró és a dollár (ausztrál, kanadai, amerikai, új-zélandi) és a font pénznemeket használó területeken elterjedt. Itt a pénz értéke alapján értelmezhető összegeket lehet megállapítani szószám alapján az egyes fordítási munkálatokra.
Természetesen minden elszámolási módnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A szószám alapján való elszámolás például hátrányos olyan esetekben, ha a szöveg nem áll rendelkezésre szerkeszthető formában és technikai lépések, például szövegfelismerés (OCR) elvégzése szükséges. Ezek a technológiák nem működnek 100%-os pontossággal, így az ügyfél javára vagy kárára is történhetnek eltérések. Szövegfelismerési technológiák alkalmazásakor tehát érdemesebb leütésszámot vagy standard sort használni az ajánlattételhez. Ilyenkor az eltérések ugyanis minimálisak, sőt, elhanyagolhatók. Ezzel szemben a leütésekkel való elszámolás hátrányos olyan szerkeszthető dokumentumok esetében, melyek formai kialakítását nem professzionálisan végezték. Gondoljunk olyan esetekre, amikor a jobbra zárás helyett a szöveg írója szóközökkel viszi a szöveget a jobb margóhoz. Ilyenkor a szóalapú elszámolás nem mutatna eltéréseket a valós szövegmennyiségtől. A leütések alapján való elszámolás azonban jelentősen eltér attól.
További eltéréseket okoz az ajánlattételben, hogy a fordító, ill. a fordítóiroda a forrásszöveg vagy a célnyelvi szöveg alapján végzi-e az elszámolást.
Mint láthatjuk, már a szövegmennyiség meghatározásának módszere is számottevő különbségekhez vezet már az ajánlattételi fázisban. Bármilyen rendszert alkalmaz is a választott partner, egy biztos, a fordítandó dokumentumokra mindig szüksége lesz ahhoz, hogy pontos árajánlatot tudjon adni.
De nézzük meg, milyen további tényezők befolyásolják a fordítási árat és miért van az, hogy az egyes szolgáltatók között is jelentős eltérések tapasztalhatók.
- Szerkeszthető dokumentumokkal könnyebb és gyorsabb a munka
Ha a dokumentumokat szerkeszthető formában bocsátjuk a választott fordító rendelkezésére, jelentősen megkönnyítjük a fordító munkáját, így nem csak gyorsabban kapjuk meg a fordításokat, hanem sok esetben kedvezőbb áron is, hiszen a fordító részéről nem szükséges kiadványszerkesztési munkálatok elvégzése, ill. ezen lépések csak minimális szinten szükségesek. Kivételt képeznek olyan speciális esetek, mint például a jobbról balra írt nyelveken (arab, héber, fárszi stb.) készülő fordítások. Ilyenkor elkerülhetetlen a meglévő tartalmak grafikai „tükrözése”. Ezenfelül utólagos grafikai szerkesztési munkálatok is megtakaríthatók és a fordító kvázi nyomtatásra kész anyagokat tud szállítani. A szerkeszthető anyagok megküldésével tehát több szinten is időt és pénzt takaríthatunk meg.
Ezzel kapcsolatban elmondható még, hogy a kiadványszerkesztési szakismeretek és szoftverarzenál ma már egy professzionális fordító vagy fordítóiroda standard eszköztárának szerves része. Még néhány évvel, évtizeddel ezelőtt az Adobe(TM) kiadványszerkesztési programok használata rendkívül egzotikus szakismeretnek minősült, mára a fordítói iparágak jelentős szakismereteket szereztek például az Indesign(TM) vagy az Illustrator(TM) használata területén. Ez a két program a leggyakrabban előforduló eszköz a fordítói munkálatok során. Mindenképpen javítja a nyelvi minőséget, ha legalább a legalapvetőbb szövegszerkesztési munkálatokat a fordítóra bízzuk, hogy az idegen nyelvű szövegek beillesztését a már elkészített grafikai felületre olyan személy végezze, aki megfelelő nyelvi ismeretekkel is rendelkezik.
- Kedvezőbb árképzés ismétlődéseket tartalmazó szövegek esetén
A szerkeszthető anyagokkal való munka további előnye, hogy a fordító ún. CAT-eszközöket, azaz számítógépes támogatást alkalmazhat. A számítógépes támogatású fordításokról itt olvashat bővebben.
A technológia előnye, hogy míg a fordítás minősége a szakfordító által nyújtott színvonalon marad (tehát nem gépi fordításokról van szó), az eszközök használatával jelentősen csökkenthető a projekt átfutási ideje és rendkívül kedvező árképzésre is van lehetőség. A program ugyanis felismeri a szövegben ismétlődően előforduló szegmenseket és ezek fordítását a már elkészített fordítások alapján javasolja. Óvatosan kell eljárni azonban részleges szövegelemek vagy szövegtöredékek, szólisták fordításakor, ugyanis itt a szövegkörnyezet módosíthatja akár a jelentéstartalmat, akár a nyelvtani szerkezetet.
A szakfordító ismeri a számítógépes támogatású fordítási technológiák használatában rejlő kockázatokat és buktatókat, így minőségtudatosan képes eljárni. Az ügyfél számára marad tehát a kedvezőbb árképzés előnye. Előfeltétel tehát, hogy a fordítandó anyagokat szerkeszthető formában juttassuk el a fordítónak.
A számítógépes támogatású fordítási technológiák tárgyalásakor megemlítendő, hogy az egyik legkedveltebb szoftver, a memoQ, magyar fejlesztés.
- A határidők meghatározása fontos szerepet játszik mind a minőség, mind az árképzés területén
Mind minőségbiztosítási, mind árképzés szempontjából fontos tényező a határidő kérdése. Néhány évvel ezelőtt nagyon elterjedtek az olyan marketinges fogások, mint „több százezer szó fordítása egy hétvége alatt”. Azért mert erre technikailag lehetőség van, nem biztos, hogy célravezető és követendő példa. Több lehetőség van ezen hihetetlen szövegmennyiség rövid határidőn belüli fordítására. Sokan gépi fordítást használnak emberi utánszerkesztéssel (human post-editing). Mások felosztják a szövegeket több fordító között, egy utolsó lépés – a rendelkezésre álló idő függvényében – az elkészült darabok „összehangolása”. Nem szükséges külön említeni, hogy ezen technikák mindegyike jelentős minőségi kockázatokat rejt magában. Az eredményekről megfelelő számban elérhető adat számos online felületen. Olvashatatlan és értelmezhetetlen műszaki útmutatók tömkelege lelhető fel számos nemzetközi tevékenységű cég oldalán. (Ezek szinte kivétel nélkül gépi fordítások, emberi utánszerkesztéssel). A határidő megszabása tehát jelentős hatást gyakorol a fordítás minőségére. Érdemes konzultálni a fordító partnerrel, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, milyen kockázatok rejlenek az egyes megoldásokban, melyek a legrövidebb reális határidők. Nem biztos, hogy azt a partnert érdemes kiválasztani, amelyik csak azt mondja, amit hallani szeretnénk.
Ezenfelül megemlítendő, hogy az üzleti életben előforduló leggyakoribb dokumentumok fordítására általában rendkívül rövid határidőn belül van lehetőség. Az átlagos fordítói kapacitás napi 3-5000 szó, ez a szövegszerkezet és tartalom függvényében, sürgősebb esetben akár 6-8000 magasságába is felvihető. Két-három fordító közötti felosztás általában nem jelent minőségi kockázatokat. (A fenti példában az üzletileg nem korrekt módon eljáró szolgáltatók nem ritkán jelentős számú fordító között osztották fel a projekteket. Olyanokkal, akikkel korábban nem dolgoztak együtt).
Amit azonban tudni kell, hogy a standard eljárástól eltérő folyamatok alkalmazása többletköltségekkel jár. Itt mérlegelni kell, hogy milyen költségkeretek állnak rendelkezésre és mennyire nyomós ok a standard határidőn belüli szállítástól való eltérés. Ha például az egyetlen indok az, hogy „szabadság előtt még le szeretnénk tudni a projektet”, akkor nem biztos, hogy megéri az extra ráfordítás. Ha azonban egy szerződéstervezetet „elfelejtettünk” lefordítani és holnap jön a befektető átbeszélni a részleteket, akkor az már nyomós oknak tekinthető. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fordítóiroda alkalmazásában 50%-os felárat meghaladó sürgősségi díjakat nem szoktak megállapítani. Jó hír azonban, hogy sürgősségi fordításokra nagyon ritkán van szükség, hiszen a legtöbb általános üzleti tartalom terjedelme rövid határidőn, akár 1-2 munkanapon belül is lefordítható.
- A fordítás minőségbiztosítása
Tudni kell, hogy a fordítási projektek során több minőségi megközelítés is használható és számos minőségbiztosítási lépés van, ami extrának minősül. Vannak olyan esetek, amikor ezen extra lépések elvégzése nem szükséges a projekt jellegéből adódóan. Fontos tehát, hogy a fordító vagy fordítóiroda minden egyes projektet individuálisan kezeljen, az elvégzendő minőségbiztosítási lépések mérlegelésével. Általában nem kerülhető ki két minőségpolitikai jellemző:
- anyanyelvi ismeretekkel rendelkező fordító használata
- tapasztalt/képzett fordító használata
Ezen túlmenően a minőségbiztosítási lépések tetszőlegesen kiegészíthetők szoftveres támogatással, többszörös lektorálással és számos más jellemzővel. A minőségbiztosítási lépéseket a projekt jellegének megfelelően kell meghatározni. Ezzel kapcsolatosan érdemes egyeztetni a választott fordítóirodával. Vannak olyan opcionális minőségbiztosítási lépések, melyek extrának minősülnek és felárat vonzanak maguk után, mások alkalmazása alapszolgáltatás és nincs kihatással az árra.
- Többlettköltségek elkerülése
Saját magunk is tehetünk az ellen, hogy szükségtelen többletköltségeket generáljunk. Talán az egyik legfontosabb ilyen lépés az, hogy végleges anyagokat küldjünk meg. Mivel a fordítási munka meglehetősen gyors, nem célravezető, hogy a projekt megerősítése utáni napon a szerződéstervezet módosított változatát küldjük meg („inkább ezt használják”) vagy a már félig lefordított katalógusszöveg újraszerkesztett változatának fordítását kérjük, mert a „marketingeseknek nem tetszett az előző fogalmazás”. Először cégen belül tisztázzuk, hogy milyen legyen a végleges verzió, utána adjunk megbízást annak fordítására. Még ha kisebb változtatásokat a legtöbb fordítóiroda ingyenesen is elvégez, több esetben vezet szükségtelen többletköltséghez a „kapkodás”, az újabb és újabb átdolgozott verziók megküldése.
Az üzleti élet mindennapjaiban előfordulhat, hogy olyan anyagokkal van dolgunk, melyek nem állnak rendelkezésre szerkeszthető formában. Faxon vagy nyomtatott formában rendelkezésre álló anyagokról van szó. Ezek főleg jogi vagy általános levelezési tartalmak. Fordítási igényük esetén fordítsunk figyelmet arra, hogy megfelelő minőségben szkenneljük be a dokumentumokat. A szkennelési minőség a legtöbb felületen beállítható. Inkább legyen nagyobb méretű a fájl, mintsem hogy szükségtelen költségeket generáljunk magunknak grafikai szerkesztési munkálatokkal. Ha a fordítóirodának lehetősége van szövegfelismerési alkalmazások használatára, azzal pontosabb és kedvezőbb ajánlatot kapunk, és a fordítás elkészítésére is rövidebb határidőn belül lesz lehetőség. Ezen programok csak jól olvasható és megfelelő grafikai minőségű fájlok esetén használhatók.
Végül egy fontos jó tanács: ha bármilyen intern céges terminológiát használunk, azokról előzetesen tájékoztassuk a fordító partnerünket. Terjedelmesebb megbízások esetén érdemes egy külön projekt keretében terminológia adatbázist összeállítani. Ebben a fordító partner természetesen segítségünkre lehet. Szintén elkerülhető és szükségtelen ráfordítás (mind időben, mind költség tekintetében), ha utólag íratjuk át az anyagokat pusztán azzal az indokkal, hogy „ezt mi a cégen belül így használjuk”. Ezen kérdéseket előzetesen kell egyeztetni.
Mivel mind a minőségbiztosítás, mind az árképzés területén projektspecifikus jellemzőkről van szó, alapvető szabály, hogy érdemes mindig előzetesen egyeztetni a választott fordító szolgáltatóval az igényeinkről és a projekttel szemben támasztott követelményekről. Az etikusan eljáró fordító partner, mint például a Translatery fordítóiroda, tájékoztatja az ügyfeleket a fennálló kedvezménylehetőségekről.